Terrortámadások

Pallywood

Dzsihád Figyelő

Érdekes cikkek:

egyebek

Hirdetés

Tagek

1956 (2) 9/11 (7) afganisztán (14) ahmedinejad (22) al-aksza mecset (3) alapok (3) albán (1) aldozatok (3) algéria (2) álmok (1) al aksza mártírjai (5) al aksza mecset (2) al kaida (13) annapolis (1) apokalipszis (5) atomfegyverek (13) atrocitások (17) ausztrália (3) ayaan hirsi ali (1) bahai (1) bahrain (1) balkán (1) bbc (2) becsület gyilkosságok (3) behódolás (1) béke (4) belgium (2) bevándorlók (26) biznisz (1) blog (1) blogerrek (2) borat (1) bosznia (1) cair (2) cia (3) cionista propaganda (1) cionizmus (5) cnn (1) csr (1) dánia (7) david irving (1) dhimmi (1) divat (1) drúz (1) dubai (1) eae (1) egyiptom (12) életem (1) elhárítás (6) ensz (18) érték (1) észak korea (4) etiópia (3) eu (24) európa iszlamizálása (1) fatah (20) fatah al islam (1) fbi (1) film (1) fitna (3) force 17 (1) franciaország (16) fülöp szigetek (3) gázai övezet (19) geert wilders (3) golán fennsík (5) gondolatok (1) hamas (1) hamasz (35) hezbollah (14) hollandia (5) holokauszt (4) india (6) indonézia (2) internet (1) irak (40) iraki iszlám hadsereg (1) irán (69) iráni atomválság (36) iszlám (62) iszlamofobia (2) iszlamofóbia (1) iszlám az euban (1) iszlám dzsihád (7) iszlám felszabadítás (1) iszlám kritika (1) izrael (118) izraeli arabok (2) jasszer arafat (4) jemen (3) jeruzsálem (1) jordánia (7) kabul (1) kanada (2) karikatúrák (5) kashmir (1) katar (3) keresztény (17) kína (2) kínos (15) koszovó (2) kultúra (31) kurd (1) kuvait (2) libanon (21) líbia (1) magyarország (12) mahmud abbasz (11) marokkó (1) mártírok (3) média (4) megelőző csapás (12) mme (6) moszad (4) msn (1) mumbai (2) muzulmán testvériség (1) nagy britannia (48) nairobi (1) napidzsihád (13) nato (5) naü (8) németország (9) nickname (1) nigéria (1) nonszensz (5) norvégia (1) olaj (2) olaszország (2) omán (1) öngyilkos merénylet (1) önmegvalósítás (1) oroszország (15) ötletek (1) pakisztán (12) palesztin (1) palesztina (42) palesztinok (67) palesztin unnep (1) perzsa öböl (11) polgárháború (7) propaganda (4) prtugália (1) remény (1) samir kuntar (1) siita szunnita ellentét (2) spanyolország (3) szabadság (16) szaúd arábia (11) szeptember 11 (1) szerbia (2) szíria (19) szomália (7) szórakozás (1) szudán (1) tálib (2) templom hegy (5) thaiföld (1) tolerancia (2) törökország (13) tunézia (2) uav (6) új zéland (1) unifil (3) usa (55) üzleti etika (1) vállalati etika (1) venezuela (2) vers (2) versek (1) womd (3) youtube (1) zeneírás (1) zsidó (20) zsidó menekültek (2) ¤barátság¤ (1)

Utolsó kommentek

A moszkvai merényletet követő pillanatok

2011.01.24. 20:00 | Ben-G | 1 komment

A Domogyedovo repülőtéren történt merénylet utáni pillanatok:

 

 

valamint:

Tehetős családból származik a NY-i merénylő

2010.05.05. 13:20 | Ben-G | 16 komment

A New York-i merényletkísérlet gyanúsítottjaként őrizetbe vett pakisztáni-amerikai férfi egy keddi rendőrségi közlés szerint bevallott mindent, azt mondta a nyomozóknak, egyedül cselekedett. A hatóságok feltételezése szerint a férfi, a 30 éves Faisal Shahzad próbálta meg felrobbantani az autós pokolgépet szombat este a New York-i Times Square-en.

A férfi - akit hétfőn éjszaka fogtak el a Kennedy nemzetközi repülőtéren, egy Dubajba induló járat fedélzetén - állítólag elmondta: ő vette meg a szóban forgó Nissan Pathfinder terepjárót, ő rakta bele a felrobbantani kívánt eszközöket, és ő hagyta a járművet a Times Square-en. "Lényegében mindent bevallott" - mondta egy névtelenséget kérő forrás. A gyanúsított azt is közölte: nem fűzik semmilyen kapcsolatok pakisztáni radikális csoportokhoz.



[Reuters][AFP] Családjának több tagját pedig letartóztatták Pakisztánban.

Faisal Shahzad egy tehetős pakisztáni családból származik, apja nyugalmazott altábornagy a légierőnél, most az ország egyik legmagasabb rangú légügyi tisztje.

A karácsonykor merényletet elkövetni akaró Umar Farouk Abdulmutallabb apja pedig Nigéria Első Bankjának az elnöke.

---

Ennyit arról, hogy a szegénység szüli a terrorizmust.

 

Letartóztatták a NY-i merényletkísérlet gyanúsítottját

2010.05.04. 19:49 | Ben-G | Szólj hozzá!

Letartóztatták a New-Yorki merényletkísérlet egyik gyanúsítottját:

Egy pakisztáni férfi parkolta le az autóbombát a Times Square-en. Hétfőn tartóztatták le FBI ügynökök és helyi nyomozók a John F. Kennedy reptéren, ahol egy Dubaiba tartó járatra akart felszállni.

Faisal Shahzad honosított amerikai állampolgár, nemrég tért vissza egy öt hónapos útról Pakisztánból, ahol felesége van.

Britannia: 75%-on a házaságon kívüli születések?

2010.05.02. 15:22 | Ben-G | 7 komment

Címkék: nagy britannia

[Times] A hivatalos statisztikák szerint Nagy-Britannia egyes részein a következő parlamenti ciklusban a gyermekek háromnegyede házasságon kívül fog születni.

Az egyedülálló anyák, vagy a nem házas együtt élő párok gyermekei a születendő gyermekek több mint 50%-át fogják kitenni országszerte a következő öt évben.

Britannia egyik legszegényebb területén (Knowsley, Merseyside) születnek a legnagyobb számban gyermekek nem házasságban élő anyáktól, itt az arány 2014-re eléri a 75%-ot.

Kritikusok szerint ez a családi értékek további romlásának bizonyítéka a Munkáspárt kormányzása alatt.

Ann Widdecombe, egykori belügyminiszter:

"Ez rendkívül aggasztó. Úgy gondolom a házasság leértékelődött, mert az emberek nem hűségesek a házassági esküjükhöz, így annak mások sem látják értelmét."

Amikor a Munkáspárt került hatalomra 1997-ben, a házasságon kívül születettek aránya 36,7% volt, ami 2008-ra 45%-ra ugrott.

Nem házasságban élő párok gyermekei 30%-át, míg az egyedül élő anyák gyermekei 15%-át adták a megszületett gyermekeknek.

Olvasónk kommentárja:

„Hát igen, most már nem az a divat, hogy ha teherbe ejtesz valakit, akkor el kell hogy vegyed, hanem hogy a „nehéz” anyagi körülmények, meg a karriered veszélyeztetése miatt egyszerűen otthagyod. Nemrég a Polgári törvénykönyvből itthon kivették a házastársi hűséget, mint fogalmat...

Tényleg minden téren az van, hogy a saját jogainkat a következő generációk kárára érvényesítjük: államadósság, környezetszennyezés, a gyermeki szocializáció és nevelés lehetőségeinek csorbulása, abortusz stb. Élvezd az életet, ez a te pillanatod, csak rólad szól, ahogy a reklámok mondják. Nőnek fel azok a generációk, amelyekre egyre több öröklött gond nehezedik, viszont képtelenek közösségben, felelősen, előrelátóan gondolkodni.”
 

A barbárság törvénybe iktatva

2010.04.30. 22:23 | Ben-G | 8 komment

Bírálatok hullámát váltotta ki Libanonban egy gyilkosság gyanúsítottjának különösen erőszakos meglincselése. Michel Szulejman államfő pénteken kijelentette, hogy ez a vandál tett rossz fényt vet Libanonra.

Egy 38 éves egyiptomi férfi, bizonyos Mohammad Moszlem volt az áldozat. A rendőrség szerint a bizonyítékok alapján egyértelműen ő gyilkolt meg egy idős házaspárt és két unokáját a Bejrúttól 25 kilométerre délkeletre fekvő Ketermaja településen szerdán. Moszlem azért késelte meg az egész családot, mert feldühödött azon, hogy az idős férfi elutasította kérését.

Előzőleg ugyanis az egyiptomi férfi Ketermajában megerőszakolt egy 13 éves kislányt, de a libanoni törvények értelmében megszüntetik az eljárást az elkövető ellen, ha feleségül veszi az áldozatát. Moszlem ezt akarta elérni, s megkérte a 75 éves Juszef Abu Merhit, hogy járjon közbe érdekében a kislány családjánál. Az idős férfi azonban nemet mondott...

...

"A barbárság ideje" - e szalagcímmel jelent meg Bejrútban a francia nyelvű L'Orient-Le Jour című napilap. Az al-Ahbár című újság szerint ilyen példátlan és barbár cselekedetet csak olyan országokban lehet elkövetni, ahol a dzsungel törvényei uralkodnak.

Tovább>>

---

Egy ilyen bűn elkövetőjének meglincselése hatalmas felháborodási hullámot indít el, de az nem "sokkol" senkit, hogy ha megerőszakolnak egy 13 éves (!!!) lányt, akkor

"a libanoni törvények értelmében megszüntetik az eljárást az elkövető ellen, ha feleségül veszi az áldozatát."

 

Békésen él együtt a kereszténység és az iszlám ?

2010.04.24. 11:13 | Ben-G | 2 komment

Egy cikk, ami ellentmond saját címének, vagy éppen semmi köze hozzá.

Békésen él együtt a kereszténység és az iszlám:

A két legnagyobb vallás, a kereszténység és az iszlám rohamos terjedésével ma már a Szahara alatti területeken él a keresztények 21 százaléka, valamint a muszlimok 15 százaléka.

Gyorsan terjedt a két világvallás

A Pew Research Center 25.000 fő részvételével végzett kutatást 19 afrikai országban, amelyek a Szahara alatti és a Jóreménység foka feletti területen helyezkednek el. A vizsgálat szerint 2010-re a muszlimok aránya közel a hússzorosára nőtt, a kezdeti, 1900-as évek eleji 11 millióról 234 millióra, a keresztényeké pedig még gyorsabban emelkedett, 7 millióról 470 millióra nőtt az évszázad során.

A megkérdezettek a munkanélküliséget, a bűnözést valamint a korrupciót nagyobb problémának látják, mint a vallási konfliktusokat a kontinensen.

Ez alól kivételnek számítanak a nigériaiak, illetve a ruandaiak, közülük ugyanis minden hatodik állította, hogy a vallási megosztottság jelentős probléma az országukban. Sok afrikai aggódik a vallási extrémizmus miatt, beleértve a sajátjukét is.

A megkérdezett keresztények fele számít arra, hogy Jézus még az ő életük során visszatér, míg a muszlimok 30 százaléka várja a kalifátus visszaállítását, amelyet az iszlám aranykorának tekintenek.

(A fenti mondat össze is foglalja a két vallás manifesztációja közötti legfőbb különbséget. A kereszténység hívői Jézus visszatértét remélik, az Iszlám hívei pedig a világra kiterjedő vallási-katonai-állami szerveződés létrejöttét, és ha kell, tesznek is ezért.)

Nem mindenki ítéli el az erőszakot

Jóval többen állították, hogy a civilek elleni erőszak egy vallás védelmében megengedhetetlen, mint azok, akik szerint bizonyos esetekben ez igazolható. Azonban így is 20 százalék véli úgy, hogy a civilek elleni erőszak néha vagy sok esetben megengedhető a vallás védelmében.

A legtöbb országban a megkérdezett muszlimok fele állította, hogy a nők nem dönthetnek szabadon abban a kérdésben, hogy hordanak-e fátylat vagy sem. A női körülmetélés a muszlim Maliban és Dzsibutiben a legelterjedtebb, ám Ugandában gyakoribb a keresztények, mint a muszlimok között.

A vizsgált terület minden országára igaz, hogy a keresztények és muszlimok egyaránt erősen elutasítják a homoszexualitást, az abortuszt valamint a házasság előtti szexuális kapcsolatot. Az egyetlen eltérés a poligámia megítélésben van: a muszlimok inkább elfogadják, mint a keresztények, és inkább gondolják úgy, hogy a többnejűség nem morális kérdés.

Minden országban a megkérdezettek többsége állította, hogy a nyugati zene, filmek és televízió romboló hatással van a kultúrájukra, ám a többségnek személy szerint tetszik a nyugati szórakoztató műfaj.
 

Buddha elsüllyedt szégyenében

2010.04.21. 16:53 | Ben-G | 6 komment

Címkék: film

Buddha elsüllyedt szégyenében

Szívszorító történet egy ötéves afgán kislányról, aki nem akar mást, mint rendes gyerekként iskolába járni, megtanulni írni és olvasni. A felnőttek értetlenségével és közönyével dacolva szeretne eljutni az iskolába, ám a kemény muszlim törvények tiltják, hogy a nők részt vegyenek az oktatásban, és senki nem akarja befogadni a lányt maguk közé.

Miután nagy nehézségek árán sikerül füzetet szereznie (toll helyett már csak az anyja rúzsára futja), újabb és újabb leküzdhetetlen akadályok tornyosulnak elé: alig talál el az iskolába, a tanárok elküldik, ráadásul hazafelé még a tálibosat játszó kisfiúk is megtámadják: széttépik az iskolai füzeteit, és a törvényeiknek megfelelően kövekkel dobálják meg őt...

Hana Makhmalbaf filmje egyszerre bájosan kedves és keserű egy olyan világról, ahol se ötévesnek, se nőnek lenni nem jó, de talán érző, igaz embernek a legkevésbé.

Díjak és jelölések:

- Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (2008): Kristály Medve-díj és Béke Filmdíj Hana Makhmalbaf-nak;
- San Sebastian Nemzetközi Filmfesztivál (2007): a Zsűri Különleges Díja és TVE Otra Mirada-díj Hana Makhmalbaf-nak;
- Ghent Nemzetközi Filmfesztivál (2007): Nagydíjra jelölve a film;
- Ázsiai Filmdíjátadó (2008): Ázsiai Filmdíjra jelölve a film.

Hazai premier: 2010. április 30.

Kulcsár Árpád: Dzsihád Magyarország ellen

2010.04.10. 22:42 | Ben-G | 2 komment

[Hetek - Dzsihádfigyelő]: Kulcsár Árpád történész:

Dzsihád Magyarország ellen - Évszázadokra megtörte a nemzetet a török pusztítás:

A magyar történelem legvéresebb és legpusztítóbb időszaka a török hódoltság kora volt. A mohácsi csatától a karlócai békéig tartó csaknem két évszázad (1526–1699) máig ható, súlyos következményeket eredményezett. E pusztító időszak egyik fő kiváltó oka vallási jellegű volt. Az Oszmán Birodalom az iszlám uralmát akarta kiterjeszteni Európa minél nagyobb területére. Nemcsak Magyarország, hanem Bécs és Róma is szerepelt hódító terveiben. Mindez az iszlám hit világuralma megteremtésének elképzelésébe illeszkedett.

A Nándorfehérvárt 1456-ban még sikertelenül ostromló II. Mohamed szultán szerint „a világon egy birodalomnak, egy hitnek és egy uralkodónak kell lennie”. Már az ő idején hangoztatták, hogy a török szultán Allah által megerősített uralkodó, aki a muszlimok, illetve a muszlim hitharcosok feje, serege pedig Allah serege. A dúló, fosztogató, gyilkoló török csapatokat „hitharcosoknak” minősítették, az elfoglalt területeket pedig az „iszlám földjének”.

Amikor 1529-ben a magyar követ a török által elfoglalt dél-magyarországi területek visszaadásáról tárgyalt, Ibrahim pasa a magyar követ beszámolója szerint azzal utasította el a kérést, hogy azokon a vidékeken „gyökeret vert a török vallás, már sok templomot építettek, ezeket az ő uruk (a szultán) sohasem adná a mi (azaz a magyarok) kezünkbe, mert ő a hit védelmezője és Mekka ura, ahol az ő hitük székhelye és főhatalma található, és ezáltal ő maga a Próféta helytartója és a hit védelmezője”.

Az Oszmán Birodalom tehát a szent háború, a dzsihád ideológiai fegyverével folytatta magyarországi hódításait. A dzsihádra történő hivatkozás annál erőteljesebb lett, minél inkább kiderült, hogy a hódítások lendülete megtört, sőt a 17. században már a megszerzett területek elvesztése fenyegetett. Minden talpalatnyi földhöz szívósan ragaszkodtak, mert miképpen a török másodvezír 1527-ben meg­fogalmazta a magyar követnek: „A mi törvényünk ez: ahol a mi urunk feje megpihen, ahová egyszer a lova bedugja a fejét, az már örökös jogcímen a mi urunkat illeti meg.”

Abban, hogy a hódoltsági lakosság nem vált az iszlám követőjévé, az egyik fontos tényező a reformáció dinamikus terjedése volt, amely határozott szembenállást képviselt az iszlám ellen. Luther, aki 1525-től nagy fontosságot tulajdonított a török elleni harc kérdésének, a következőket írta: „Mindhalálig küzdök a törökök és a törökök istene ellen.”

Katolikus oldalról is az iszlám ellen mozgósítottak. A nagy hitvitázó Pázmány Péter külön művet jelentetett meg A Mahomet vallása hamisságárul címmel.

Elveszett évszázadok

Magyarország a török hódoltságot megelőzően stabil európai középhatalomnak számított. Hunyadi Mátyás idején a magyar uralkodó jövedelmei hasonló nagyságúak voltak a francia királyéhoz. A 16. század előtt főleg gazdag bányái révén volt nagy gazdasági jelentősége az országnak. Magyarország biztosította az Európa pénz­forgalmához elengedhetetlen nemes­fémmennyiség mintegy kétharmadát.

A török hódítás azonban a tatárjárás óta nem tapasztalt állapotba taszította az országot. Ezúttal azonban nemcsak két esztendőre, mint 1241-42-ben, hanem két évszázadra. Az oszmán uralom igen jelentős hatást gyakorolt az ország népességszámának alakulására is. A Mohács előtti lakosság számát a kutatók 3,5-4 millióra becsülik. Két évszázad elteltével, a török uralom lezárulását követően hasonló nagyságú lélekszámot mondanak. Némi eltéréssel vagy stagnálást, vagy csekély, néhány százezres növekedést feltételeznek. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy két évszázad természetes népszaporulata Magyarország számára csaknem teljesen elveszett. Márpedig Európában éppen a 16. és a 17. század a népesség nagyarányú, látványos növekedésének korszaka. A kontinens lakossága ugyanis ez idő alatt hatvan százalékkal növekedett.

A hatalmas veszteség főként a háborús viszonyok állandósulásának volt a következménye. A hódoltság két évszázada nagyszabású hadjáratok és szűnni nem akaró kisebb csatározások összefüggő láncolata. Az ország déli kulcsának, Nándorfehérvárnak az elfoglalását (1521) követően Szulejmán szultán öt nagy hadjáratot indított az elkövetkező csaknem fél évszázadban. A cél nemcsak Ma­gyarország leigázása volt, hanem Bécs elfoglalása is. E hadjáratok során sok tíz­ezres, sőt százezres seregek vonultak végig az országon. Messze vidékeket kiraboltak, felégettek, lakóikat részben megölték, részben földönfutóvá tették.

Tömeges nyakazás

Az oszmán háborús kegyetlenség egyik első látványos megnyilvánulására már közvetlenül a mohácsi csata után sor került. A mohácsi síkon táborozó Szulejmán két nappal az ütközet után megparancsolta, hogy valamennyi élve kézre került magyar hadifoglyot vigyenek a szultáni tanács, a díván elé, ahol ő aranytrónusán trónolt. Majd parancsot adott, hogy a mintegy kétezer fogoly mindegyikének ott, nyilvánosan vegyék a fejét.

A nagy várháborúk időszakát 1568-ban lezáró drinápolyi béke korántsem jelentette a béke beköszöntét, csak a nagyszabású hadjáratok időleges szünetelését két évtizedre. A portyák, lesvetések, rajtaütések, rablások, égetések továbbra is szakadatlanul folytak. A neves reformátor Bornemisza Péter mint kortárs, szem­tanú a következőket írta 1573-ban a törökök pusztításáról és kegyetlenkedéseiről: „Ki mondhatja meg, minemű iszonyú rettenetességek legyenek azoknak, akiknek pogány törökök, avagy tatárok, feleségüket, leányát elviszik, avagy előttük levágják, és ő magukat vashegedővel, éhséggel, istrángolással és fagyos víz-öntözéssel, ostorozással, nyúzással, csigázással, fogvonással, sózással és egyéb iszonyúsággal kínozzák.”

1593-tól azonban minden addiginál pusztítóbb másfél évtized következett, a 15 éves háború időszaka. Ekkor ismét hatalmas seregek vonultak szerte az ország területén, a Habsburg országrészen éppúgy, mint Erdélyben és a Hódoltságban. Ráadásul mind a török, mind a Habsburg kormányzat az országban teleltette nagyszámú katonaságát, a lakosság házaiba elszállásolva. A fizetetlen katonák a lakosság kirablásából éltek, ami a harci cselekményektől kevésbé sújtott területeken is súlyos pusztítást és szinte teljes kifosztást eredményezett. Különösen hírhedtek voltak a krími tatárok, akiket később méltán minősítettek „a pusztítás virtuózainak”. A korabeli összeírások szerint a háború másfél évtizede alatt az ország hatalmas területein a házak mintegy kétharmada-háromnegyede pusztult el. (Lásd a térképet. Az összehasonlítás kedvéért: a második világháború kegyetlen ostromát kiállt Budapesten a lakásoknak „csak” a huszonhét százaléka vált részben vagy egészen lakhatatlanná.)

A 15 éves háborút lezáró békét követően a találóan „háborús békeéveknek” nevezett évtizedek váltakoztak a nagy hadjáratok esztendeivel. A költő Zrínyi Miklós ezért joggal nevezhette a 17. századot „a magyar romlás századának”. Az addigi pusztulást a török kiűzését eredményező felszabadító háborúk újabb másfél évtizede fokozta katasztrofálissá. Ennek nyomán az ország középső és déli területein a népsűrűség riasztóan alacsonnyá vált. Békés megyében például egy négyzetkilométerre mindössze egyetlen ház jutott.

A táj is megváltozott

A hatalmas pusztulás arányaiban sokkal jobban sújtotta a magyarságot, mint a többi etnikumot, mert azok korábban főként az ország peremterületein éltek, amit kevéssé érintett a török hódítás. Ezzel szemben a magyarok településterülete főként a Kárpát-medence középső részére esett, a török által elfoglalt vidékekre. Így a magyarság körében a vérveszteség jóval nagyobb méreteket öltött. Az elpusztult magyar lakosság helyére külföldi telepesek érkeztek, és a 18. század végére a magyarok elvesztették a Hunyadi Mátyás kori nyolcvanszázalékos abszolút többségüket. Arányuk a negyven százalékot alig meghaladó relatív többséggé változott. Az újkori Magyarország súlyos etnikai konfliktusainak az okai tehát szintén a török hódoltság korába nyúlnak vissza.

Maradandó károsodást szenvedett az ország településhálózata is. A hódoltsági települések mintegy kétharmada úgy pusztult el, hogy többé soha nem tudott életre kelni. Ekkor vált jellemzővé, hogy a megmaradt mezővárosok körül hatalmas pusztaság terült el.

A török kor maradandóan megváltoztatta az Alföld természeti képét is. Ahol elpusztultak a falvak, ott megszűnt a földművelés. A szántók helyét elvadult táj vette át. A korábbi erdőket a frissen kialakítandó új végvárvonal építkezéseihez letarolták, és nem telepítették újjá. Az addigi erdős sztyeppe jellegű vidék füves sztyeppévé változott, a talaj is szárazabbá vált. A nagyarányú legeltetés a talaj fellazulását eredményezte, majd nagy területeken eluralkodott a futóhomok.

Adóprés és korrupció

A szultáni kezelésben lévő hódoltsági városok eléggé vigasztalan képet mutattak, koszosak, gondozatlanok voltak. Jól mutatja ezt Budának az állapota mindvégig a 145 éves török megszállás alatt, jóllehet a város az egész hódoltság központja, a budai pasa székvárosa volt.

Hans Dernschwam, a német Fugger bankház megbízottja hasonló állapotokat írt le 1555-ben, mint fél évszázaddal később, 1605-ben Bocatius János kassai főbíró. (Lásd keretes írásunkat.) A városok elhanyagolt állapota az oszmán központi kormányzat szemléletét tükrözte, amely számára a jól karbantartott, rendszeresen csinosított városkép nem jelentett értéket. A városok török lakói pedig kevéssé voltak érdekeltek abban, hogy lakóhelyeikre jelentősebb összeget költsenek. A katonákat ugyanis bármikor áthelyezhették más helyőrségbe.

A török korban tapasztalta meg először hosszú időn át a hazai lakosság, hogy olyan adóterhet kell hordoznia, amelynek teljesítése az adófizetők többségének tartós elszegényedését eredményezi. Az állandó háborús viszonyok és a végvárak fenntartási költségei oszmán és Habsburg oldalról egyaránt hatalmas adóbevételeket tettek szükségessé. Ráadásul a törökök rendkívül leleményesek voltak újabb és újabb adónemek kitalálásában. Beszedésükhöz gyakran a legdrasztikusabb eszközöket alkalmazták. Nem volt ritka az olyan levél, amelyben karóba húzással riogatták az adót be nem fizető falvakat, elrettentésül hivatkozva olyan falvakra, ahol be is váltották fenyegetésüket.

Ugyancsak a török időszakban szembesült a magyarországi lakosság a korrupciónak olyan mértékével és kifejlett rendszerével, amely korábban ismeretlen volt körükben. A megélhetés érdekében azonban generációkon át alkalmazkodniuk kellett ehhez a rendszerhez, amelyben a szultántól a legalsóbb török hivatalnokig és katonatisztig mindenkinél megvolt a kialakult mér­téke a kenőpénznek, a baksisnak, melyek nélkül az ügyek nem mentek előre.

(A szerző történész.)

Iszlamofób Iszlám reformer.

2010.04.09. 09:46 | Ben-G | 4 komment

Ali Abdul-Amir Allawi, a Szaddám Huszein utáni Irak minisztere a budapesti Közép-európai Egyetemen beszélt arról, hogy az iszlám belső reformja elkerülhetetlen, és bármennyire idegen a vallásuktól, újra kell értelmeznie szent írását, a Koránt.

A 20. század elejéig tízből kilenc muszlim élt nyugati uralkodó irányítása alatt, talán így jobban érthető, hogy miért a Koránból levezetett szigorú vallási előírásokon alapuló, több ezer éves sária jogrend szerint élnek az arab országok többségében.

Allawi szerint addig nem érvényesülhetnek az iszlám országokban a második világháború után elfogadott emberi jogi törvények és gondolatok, amíg a muszlim gondolkodással nem sikerül elfogadtatni a demokrácia, a szólásszabadság és a tolerancia alapvető eszméit.

Ehhez kell újraértelmezni a Koránt.

 Az emberek legalapvetőbb cselekedeteit is a vallási dogmákon alapuló törvények irányítják, a büntetőjogban még a szemet szemért elv dominál.

 Ráadásul a szent szövegek félreértelmezése sok erőszakos konfliktus alapja.

Micsoda egy iszlamofób.

Az utolsó mondatot gondolom kötelező volt hozzátenni, mert egyértelműen szembe megy az összes előző állításával.

Öngyilkos merénylet Moszkvában

2010.03.30. 00:26 | Ben-G | 16 komment

Címkék: oroszország

"Fellendülőben" az Észak-Kaukázusi terroirzmus:

Terrortámadás Moszkvában, a reggeli csúcsban:

 Az első robbanás 7 óra 52 perckor történt a Kreml közvetlen közelében lévő Lubjanka állomáson, a második pedig 8.30-kor a Park Kulturi állomáson. Az első robbantás időpontjában a moszkvai metróban több mint félmillió ember tartózkodott. A BBC felhívta a figyelmet: a Lubjanka állomásnál található az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB) központja és a Kreml is.

 

Az áldozatok számáról eltérő adatokat mondanak a különféle hatóságok. Az elnöknek is eltérő adatokat mondtak az áldozatokról: a halálos áldozatok számát a különböző főhatóságok 36-38 között, a sérültek számat 37-65 között nevezték meg, a sérültek közül nyolcnak az állapota súlyos, életveszélyes.

 A támadókról egyelőre annyit sikerült megállapítani, hogy egy déli külvárosi kerületben, a Jugo-Zapadnaja megállóban szálltak fel a metróra. A moszkvai belügy feltételezése szerint a két elkövető Csecsenföldről származhat, valószínűleg "fekete özvegyek", vagyis olyan asszonyok, akiknek férjét, vagy valamelyik közeli hozzátartozóját a csecsen háborúban ölték meg.

 

A forgalom helyreállítása után virágok jelezték a öngyilkos merényletek helyszínét.

· 2 trackback